Módosított kalkulátor    Bővítette: Szami & HH  (frissítve: 2017.12.12)

Újdonság: baobab olaj

Ugrás a 30 összetevőt kezelő változatraUgrás a két féle lúgot kezelő változatra
Ugrás a soapcalc.net oldalraUgrás a Házikence tanoda számoló programjára

Részletes magyarázatok

Ez a program az olajokban lévő zsírsavak mennyisége alapján különböző számadatokat állapít meg, a várható szappan tulajdonságaira. Ezek a számok, amiket a dobozokban láttok kizárólag a zsírsavösszetételre vonatkoznak.

Miért fontos ezt leszögezni? Mert a szappan tulajdonságait nemcsak a benne lévő zsírsavak aránya határozza meg. Nagyon sok anyag van még az olajokban oldva, ami változatlanul éli túl az elszappanosodást. Ezek gyakran vitaminok, vagy egyéb bőrtápláló anygok. Ezek természetesen nem szerepelnek ebben a programban, ezért az itt található értékeket (főleg ami a bőrápolásra vonatkozik) nagy-nagy fenntartással kell fogadni.

Különösen sok ilyen van a viaszokban (lanolin, méhviasz, fenőgyanta, jojóbaolaj). Ezek általában más olajsavakat is tartalmaznak, emiatt a melletük lévő 0-k nem a tulajdonságok, csak a zsírsavak hiányát mutatják. Ők egyszerűen nem kategorizálhatók ezzel a programmal.

A táblázatban szereplő számok a különböző zsírsavak mellett tipikus koncentrációk, tömegszázalékban. Ha összeadjuk őket, szinte sose jön ki éppen 100, a maradék az elszappanosíthatatlan összetevők, amikről nem tudunk semmi tipikusat mondani. Ezek ugyan fontos bőrápoló anyagok lehetnek, de nem határozzák meg alapjaiban a készülő szappan tulajdonságait.

Magyarázat egyes olajokhoz:

    A kókuszvaj két finomított változata is szerepel a táblázatban.

        A "kókuszvaj fin. (C24, F76)" néven található a hagyományos, finomított kókuszvaj, melynek olvadáspontja 24 C, ill. 76 F fok.
        A "kókuszvaj hidr. (C33, F92)" néven található finomított és hidrogénezett kókuszvaj, melynek olvadáspontja 33 C, ill. 92 F fok.
        Az "F76" ill. "F92" megjelölést azért hagytam benne, hogy a soapcalc.net programban szereplővel azonosítható legyen.

    A "barackmagolaj" és "sárgabarackmag-olaj" bejegyzések azonosak, azért szerepel kétszer, hogy az is megtalálja, aki az egyik, és az is, aki a másik néven emlegeti szívesebben.

    Az "édesmandula-olaj" és a "mandulaolaj" bejegyzések azonosak ugyanolyan okból, mint a barackmagnál.

Most nézzük a zsírsavösszetételből adódó tulajdonságokat sorban (zárójelben a tapasztalat szerinti ideális értékek):

Keménység (29-59): Ha túl kicsi ez az érték, akkor a szappan krémes állagú marad, és nehéz lesz kiszedni a formából. Ez lehet akár cél is: így készülnek a krémszappanok. De ha szilárd szappant szeretnénk, akkor tartsuk ezt a számot a kijelőlt határok között... (számítása: laurinsav+mirisztinsav+palnitinsav+sztearinsav)

Tisztító hatás (12-22): Az olajsavak nem mindegyike oldja egyformán a zsírcseppecskéket. a legjobban a rövid(ebb) szénláncú karbonsavak tudják emulgeálni a bőrön előforduló szennyeződéseket.  Azokból az olajokból készült szappanok tisztítanak tehát a legjobban, amik ezeket a zsírsavakat tartalmazzák: kókuszolaj, vaj, babassu olaj, vagy pálmamagolaj. Az utóbbi kettő sajnos sehol nem kapható itthon, ezért nem is kerültek fel a fenti listára. Vigyázzunk azonban a tisztító hatással: ha olyan szappant készítünk, aminek túl sok laurin-és mirisztinsav van, akkor  ez a bőrünkről nagy mennyiségben távolítja el a hasznos védőréteget is: irritálhatja a bőrünket. (számítása: laurinsav+mirisztinsav)

Habzás (14-46): Nagy, buborékos habot ugyanazok az olajsavak okoznak, mint amik a legjobban tisztítanak, meg persze a ricinolénsav, ami szuper emulgeátor. Vigyázzunk azonban a csodaszernek számító ricinusolajjal: extrém módon lágyítja a szappant. A fenti listán szereplő "0" keménység csalóka: lehet hogy inkább -10-et kéne írni helyette. (számítása: laurinsav+mirisztinsav+ricinolénsav)

Krémes hab (16-48): A sztearinsav és a palmitinsav is habzik, de nem nagy buborékokat, inkább krémes finom, kis-buborékos, de stabilan megmaradó habot képez. Azok a szappanok, amelyekben ezek a zsírsavak vannak többségben, igazi finom habot képeznek, vagy csak kicsit habzanak. A tej hozzáadása a szappanokhoz szintén ezt a hatást erősíti. (számítása: palnitinsav+sztearinsav+ricinolénsav)

Bőrápoló tulajdonságok (44-69): Ez főként a szappan bőrpuhító és hidratáló hatásának mérőszáma, nem a valódi bőrtápláló hatás. Hívhatnánk inkább "hidratáló hatásnak" is. (számítása: ricinolénsav+olajsav+linolsav+linolénsav)

INS (136-170): Ez egy tapasztalati szabály. Dr. Robert S. McDaniel alkotta meg a könyvében, és főként annak a problémának a a megoldására szolgál amit kezdő szappanfőzők olyan gyakran elkövetnek: hogy olyan lágy szappant készítenek, ami nem jön ki a formából. A számolása azon egyszerű megfigyelésen alapul, hogy minél nagyobb a SAP és minél kisebb a jódszám, annál keményebb egy szappan. Számítása egyszerű: A KOH -ra vonatkozó elszappanosítási számból kivonjuk a jódszámot. Persze ez így túl durva számolás lenne, ezért a szerző megengedte magának, hogy tapasztalata alapján módosítsa ezeket az értékeket. Az itt látható számok az ő könyvéből származnak, kivéve ahol azok nem szerepelnek, ilyenkor a fent leírt módszert alkalmaztuk...Minél nagyobb az INS, annál keményebb a szappan.

Jódszám (41-70): Az az ökölszabály, hogy minél kisebb ez az érték, annál keményebb a szappan. Tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy 100 g olaj hány g jóddal reagál. A reakció során a kettős kötések felvesznek 1 jódmolekulát (2 db jódatomot).

 

Ez a számolótábla az egykor a Soapcalc.net receptszámító programjának nyomán a Creativiky (Házikence Tanoda) által készített számolótábla bővített, átdolgozott változata. Mindkét program elérhető a lap tetején található linkeken.